Merre megy az egyházunk hajója?

Testvérek, hallgassátok meg kérdéseimet! Merre megy gyülekezetünk hajója? Segítsetek megválaszolni, kérlek! Gondolkodjatok velem és szóljatok valami okosat! Hadd kérdezzelek, mondjatok ítéletet! Tanítsátok a balgatagot valami jóra!

1) Mikor a 80-as évek végén, a budaörsi ház pincéjében (Hit Gyüli), egy szűkebb körű összejövetelen, sokaknak ellenvetése mellett, mégis szervezetté alakult a gyülekezet és Sándor megnyugtatásul mondta, hogy ő sem kíván a felekezetté válás irányába haladni, később nyugodtan szaván foghatjuk, csak most a legalizálás miatt kell ezt meglépnünk – Kérdezem tőletek: nem lettünk-e túlságosan legalizáltak? A társadalmi súlyunk növelésével nem dobtunk-e ki a kukába alapigazságokat? (1Thess.5;21-22) Nosza, vizsgálódjatok, kutassatok, gondolkodjatok és feleljetek!

a) Van-e bármilyen elfogadható indok arra, hogy a 80-as évek végén a Pat Robertson által képviselt és Sándor által elutasított „Királyság teológia” követőivé, gyakorlóivá lettünk?

Ez a teológiai irányzat, mint tudjuk, azt vallja, hogy Jézus Krisztus visszajövetele előtt az egyház fogja politikai/társadalmi berendezkedés szintjén megvalósítani Isten uralmát a Földön.  Ennek érdekében a 80-as évek végétől egyre erősebb politikai befolyást igyekeznek érvényesíteni Amerikában a törvényhozásra, a döntéshozatalra, kormányzásra. Így az evangélium értékeinek a képviselete a személyes kapcsolatok hiteles bizonyságtevéseiről átkerül a politikai érdekérvényesítés, alkuk és a közélet színtereinek, a médiáknak a felületén folyó társadalmi háborúknak a színpadára. 

Egyik leglátványosabb mutatója a jelenségnek a homoszexuálisok térnyerése ellen folytatott küzdelem. Kérdezem én naivan: Eredményre vezetett ez Amerikában az elmúlt közel 30 év alatt? Nem azt látjuk éppen, hogy a homoszexuális mozgalmak legnagyobb virágzásukat élik? Tovább megyek: a politikai/állami eszközökkel folytatott harc nem éppen az ellenkezőjét érte el? Nem éppen gerjesztette az ellenállást a homoszexuális szféra részéről? Az amerikai társadalom óriási kettészakadásának nem éppen generátora volt az elmúlt évtizedek Pat Robertson féle politikai aktivitása minden eredmény nélkül? Lehet-e vallási erkölcsöt érvényesíteni állami/politikai eszközökkel?

Megoldotta-e a mozgalom által támogatott amerikai elnök, Georg Bush pl. a nemzetközi jogot semmibe vevő iraki háború megindításával a térség biztonságpolitikai fenyegetettségét? Elnöksége alatt nem mindent elsöprő mélységbe sodródott-e az USA népszerűsége a világban? Nem rombolta-e le ezzel együtt az újjászületett keresztények jó hírét is világméretekben? Mi indokolja a változást a Hit Gyülekezete részéről, hogy a 80-as évektől eltérően mindebben részt vegyen, támogassa? Míg korábban az újjászületett keresztényeket olyan nevek képviselték a világ felé, mint Kenneth Hagin, Derek Prince, stb. ma tényleg normálisnak tartjuk, hogy egy ilyen név úgy hangzik, hogy: Donald Trump? Nekem, „együgyünek,” ez vállalhatatlan! Vitázz velem, érvelj, szólj, taníts testvérem bátran, hadd okuljak! Lehet, hogy velem van a baj!

b) Mivel magyarázható, hogy az evangéliumi értékeknek ma elsősorban politikai befolyás és az állammal való összefonódás révén (egyházügyi törvény, státusz elfogadása, hittanoktatás a közoktatási intézményekben, közoktatás oktatási intézményeinek vallási tulajdonba vétele) kívánunk érvényt szerezni itt, hazánkban is, ahelyett, hogy a hiteles személyes kapcsolatok bizonyságtételein keresztül épülnénk tovább?

Amikor 1987 elején megtértem, bibliai alaptanításként szívtam magamba a Sándor által is képviselt „állam és egyház szétválasztása” elvet. Megtanultam, hogy már az Ószövetségben is ezért volt szétválasztva a királyi és papi intézmény (2Krón.26;16-21.) és hogy Izrael történetében például egy föníciai papnő, Jézabel volt az, aki beházasodva a királyi házba (1Kir.16;30-33), az államot használta fel bálványimádó kultuszának terjesztésére és ennek útjából államhatalmi eszközökkel tüntette el a más hitet követőket (1Kir.18;4 és 1Kir21;1-16). Ez pedig minden addiginál nagyobb bűne lett az országnak.

Ma olyan kormánya van Magyarországnak, amelynek programját korábbi kormányzása idején és most is egy vallási klérus állította össze. Ebben a világ problémáinak okozójaként például az ateisták nevesítve is vannak és célkitűzése egy vallási értékeket/érdekeket képviselő kormányzás. Orbán Viktor kifejtette nyilvánosan is, hogy mint Isten megbízottja és Istennek felelősséggel tartozó kormányfő kívánja vezetni hazánkat. Istenfélelmére hivatkozva tekintette nyilatkozatában jelentéktelennek az alkotmányt, a parlamentarizmust, a hatalommegosztást, a fékek és ellensúlyok demokratikus rendszerét. Hűen szavához, a demokrácia írott és íratlan törvényeit áthágva ezeket fel is számolta. Az országházban „tárolt” korona sem muzeális értékként van ott, hiszen akkor a Nemzeti Múzeumba került volna. A nemzeti korona eszméje azt tartalmazza, hogy az ország fölötti politikai hatalmat egyenesen odafentről adományozzák az állam vezetője számára.

Testvéreim, ébresztő! Jó reggelt kívánok! Ma Magyarországon a Csíksomlyói Boldogasszony és bálványszobra kultuszát terjesztő kormány és kormányfő van államcsíny által, törvénytelenül bitorolt hatalmon. A „Boldogasszony” égi személyétől származtatják hatalmukat, nem pedig az alapvető emberi jogokból, vagy az alkotmányból, vagy a törvényességből. Mekkora a felelőssége kérdezem én annak a közösségnek (a mienknek), amely a társadalmi hatósugarát több százezresre teszi és semmit nem tett/tesz ekkora jogtalanságnak, bűncselekménynek a megakadályozására? Szerintem ma Márdokeus nem támogatna egy ilyen Hámáni hatalmat. Mivel tudjuk magyarázni, hogy ennek a kormánynak a vallásüldöző „törvényére” nem mondtunk nemet, nem utasítottuk vissza a számunkra felajánlott kedvezményeket és nem léptünk fel határozottan ártatlan személyek és közösségek alapvető emberi jogaiktól történt megfosztása ellen? Mi a magyarázata annak, hogy ma elfogadható számunkra az állam és vallás összefonódása? Valóban úgy gondoljuk, hogy így az 1%-ból és az állami költségvetés támogatásából kiszorulók pénze az, amire majd szert téve építhetjük az Isten házát? Elfogadható-e ezzel kapcsolatban a gyülekezetünk pásztorától (Sándor, tőled) indokul, hogy ezek az egyházak nem voltak jók hozzánk korábban? Nem épp itt lett volna az ideje, hogy mi azok legyünk (Máté5;44-47 és Róma12;20-21)?

Az irgalmas szamaritánusról gondolkodj, most kérlek, kicsit velem! Egy Jeruzsálem és Jerikó között bajba jutott emberen nem segített egy felkent pap, egy felkent lévita. Kenetük volt, segíteni nem segítettek. Biztosan odaértek a szokásos templomi szolgálatukra, el is látták. De már úgy, hogy közben az Isten törvényét áthágták. A pozitív szereplője a történetnek „sajnálatos” módon nem a 2 kenettel bíró személy lett, hanem egy szamaritánus. Emlékezzünk meg egy pillanatra arról, hogy Szamaria lakossága egy betelepítettekből és azok keveredéséből kialakult, saját nemzeti identitással így kevéssé rendelkező migráns/bevándorló csoport volt, a zsidók által lenézett. Nem tartoztak a választott nép közé. Amikor a tanítványok tüzet szerettek volna lehozni rájuk az égből, Jézus leállította őket. Majd amikor Jézus politikai befolyás és állami részvétel nélkül (érdekes, nem volt rá szüksége) szóba állt (!) ott egy szamaritánus asszonnyal és személyesen bizonyságot tett neki, az megtért és utána látjuk, hogy Filep evangélista folytatta tovább a személyes bizonyságtételt, az etnikai különbségeket alárendelve az evangélium örömhírének, a megváltás egyetemesen, minden nemzet számára érvényes üzenetének.  Pál azt írja ugyanígy rendelte alá nemzeti identitását a különböző kultúrában élő sok-sok féle etnikai hovatartozású személy felé történő igehirdetés (és nem politikai vagy fegyveres harc) során és nem a zsidó származás nacionalizmusának az ápolásában látta az evangélium szolgálatának az útját (1Kor.9;19-23 és Róma1;14).

2) Mire föl a mostani liberalizmus ellenesség? Miből gondoljuk, hogy az antikrisztusi rendszer államformája a liberalizmus lesz? Miből gondoljuk, hogy a kölcsönös nemzetközi együttműködés képessége önmagában Ördögtől való lenne? Ki találta ki ezt a …? Senki nem olvas Bibliát? A Jelenések 17-ben a vörös fenevadon ülő nő nem éppen az állam és vallás összefonódásának rendszerét mutatja be, mint az Antikrisztus birodalmának jellemző képét? Ez az utolsó gonosz birodalom nem attól romlott, mert nemzetközi együttműködést, szövetséget tudhat maga mögött, hanem éppen attól, mert felszámolta a hatalommegosztás, állam és vallás szétválasztásának bibliai alapelvét. Az ember egyéni, alapvető jogainak helyébe a közösségi érdeket tette, ez ad neki jogalapot a hatalmától független személyek és csoportok üldözésére. Az antikrisztusi birodalom romlottságának az ellentéte nem a „nemzeti”, hanem éppen az állam és egyház szétválasztását képviselő bibliai és egyben liberális államfelfogás. Az életnek egy olyan megközelítése, amelyben a jó értelemben vett vita, a különböző álláspontok nyílt ütköztetése a korrektség megtartásával, valamint az együttműködés készsége jól megférnek egymással. Ez az, amiben a Nyugat, az Európai Unió több száz évvel előttünk tart. Nem lehet, hogy inkább tanulnunk kellene ezt a hozzáállást, attitűdöt, magatartást? Nem lenne jobb nem visszaröpíteni magunkat a középkor bugyraiba? Luther, Crowell, James Madison, az angol puritánok, a német evangélisták, a magyar reformátorok és a többiek mind forognak a sírjukban látván azt, ami ma történik. Ne felejtsük el, a Bibliában nem szerepel az Európai Unió kifejezése. Hanem Róma városa van megnevezve, mint a vörös fenevadon ülő Babilon fővárosa. Az egész történelem folyamán a liberalizmus üldözője és irtója volt. Most is formálja, alakítja új szövetségi rendszerét, sajnos a Hit Gyülekezete jelen pillanatban éppen a hatása alatt áll. És ne gondoljuk azt se, hogy az Antikrisztus annyira pancser lesz, mint Orbán Viktor. A kormányfőnk beszéde teli van könnyen beazonosítható diktatórikus elemekkel. Az Antikrisztus ennél sokkal ügyesebb lesz, a beszédében el fogja tudni hitetni, hogy ő mindenki jótevője, toleráns, senkit ki nem rekesztő személy. Erre a mi Viktorunk képtelen. Szerencsére!

3) Úgy 2000 körül hangzott el egy csarnokbeli 3 napos istentiszteleten, már a BAGY kiválása után, a szószékről, mindenkinek a füle hallatára, hogy akik itt maradtunk, most már levonhatjuk a következtetést, hogy a pásztorunk kipróbáltságát végre elfogadjuk és felejtsük el a „Szent Lélek személyes vezetése felfogást”, hallgassunk inkább a pásztorunkra. Mondta ezt a pásztorunk, Sándor. Csak az én Bibliámban szerepel a Galata levél (Gal1;8-12), testvérek? És a Korintusbeliekhez írt 1. levél (1Kor1;11-15. és 1Kor3;3-11)? Az is? Akkor esetleg az 1. Királyok könyve 13. részében leírt történet? Szóljatok, testvéreim, szálljatok vitába velem, okítsatok, tanítsatok, hogy bölcsességre jussak! Bevallom, én még csak ott tartok, ahol az Apcsel 17-ben leírt Bérea városbeli emberek (Apcsel17;11), velük együtt kutatom az írásokat, hogy vajon így vannak-e ezek? És még mindig ott tartok, amit Pál apostol mondott, hogy az Úr a Szent Szellem által az én szellememben megelevenített igéjén keresztül kijelentést ad nekem és így vezet. Ehhez tértem meg, erre hallgatok.

4) Már csak egy dolog, ha megengeditek. A Vidám Vasárnapban a gyülekezettől éppen az állam és egyház szétválasztását számon kérő újságírónak a lehordása, megszégyenítése, szó szerint le Jakobinusozása. A Jakobinus alatt gondolom, hogy az újságíró feltételezett vallásellenességét és a vallásnak a politikába történő beleszólásának elutasítását kell értenünk, a Sándor le Jakobinusozása alatt pedig azt az ítéletet, hogy ez a jakobinus terrorhoz vezetett és így csúnya, elutasítandó dolog ez. Szeretném leszögezni, hogy a jakobinus terror nem csak a vallás képviselői felé nyilvánult meg, hanem saját mozgalmának tagjai, azaz befelé is. Lásd például Danton és társai kivégzését. A jakobinus terror legfőbb jellegzetessége tehát nem a vallásellenessége, nem attól lettek terroristák, mert az állam és vallás szétválasztását képviselték. Hanem éppen fordítva, ahogyan azt Andrzej Wajda filmje a 80-as évekből például olyan kiválóan bemutatja, a hatalommegosztás rendszerének, a hatalmi ágak szétválasztásának, vagyis a ma liberálisnak nevezett demokratikus alapelveknek a felszámolása miatt süllyedt a jakobinus mozgalom terrorizmusba, mivel nem tartott ki szilárdan e demokratikus alapelvek mellett. Robespierre a saját táborának a híveit is likvidálta, ha valaki meg merte kérdőjelezni a konvent, a szétválasztott hatalmi ágak és független bíróság fölé terpeszkedő személyes hatalomgyakorlását. Nem ostobaság egy közösség részéről – kérdem én – hogy egy vagyont költ egy olyan TV műsor közvetítésére az ATV-n, amelyen keresztül folyamatosan saját maga rontja a presztizsét? Teljesen rendben van, hogy adakozó személyek anyagi áldozatát egy az egyházat egyre rosszabb színben feltüntető műsorra fordítják? Teljesen rendben van, hogy a gyülekezethez és pásztorához igen szoros szálakkal kötődő TV csatornán az egyház úgy jut bevételhez, hogy etnikumok ellen uszít? Teljesen rendben van, hogy ha valaki rá mer kérdezni arra, hogy miképpen történik a pénzek felhasználása, azt szakadárnak nyilvánítják, mint Bartus Lászlót szintén a Vidám Vasárnap műsorában? Én kb. 15 évvel ezelőtt tettem fel ezt a kérdést azért, mert a gyülekezet egyre szélesebb tevékenységei folytán volt, amit szívesen támogattam volna, volt, amit nem. Válasz az óta sincs. Ma már nem adakozom a gyülekezetnek, sőt, azóta, hogy nem állt ki a többi „kisegyház” jogainak a védelmében és így azoknak nem ajánlható fel már az 1% sem, így az 1%-ot sem adom már a gyülekezetnek. Tudja valaki, hogy korábban mennyit adtam? Nem. Tudja valaki, hogy így mennyit nem adok? Nem. Jó nagy ostobaság ez így? Igen! Az általunk oly sokat szidalmazott Európai Unióhoz tartozó nyugati cégnél az átláthatóság nem kérdés. Pedig az egy alkalmazotti jogviszony. Mégis rájöttek arra, hogy ha nyilvánossá teszik a bevételeket és kiadásokat, azzal bizalmat hoznak létre és elkötelezettebbé teszik, bevonják a dolgozókat. Az egyházban tényleg nem tudhatom, hogy mire adom a pénzem? Fordítsuk le utcanyelvre. Te pénzt kérsz tőlem az utcán és én nem kérdezhetem meg, mire költöd. Mit szól ehhez a világosság, a nyilvánosság Istene? És, ha már a Bartus szóba került. Hogy van az, hogy egy keresztény gyülekezet pásztora egy prédikáció alkalmával beszámol arról, hogy illegálisan, hivatalosnak beállított (ellenőrizhetetlen) dokumentumot vásárolt. Majd a hitelességét ellenőrizhetetlen dokumentum alapján egy embert teljesen lejárat a nagy nyilvánosság előtt. Ezt követően a bíróság kimondja a dokumentum hitelességének bizonyíthatatlanságát. Nem egyszerűbb lett volna 15-20 évvel ezelőtt a könyv által feszegetett kérdésekre hitelt érdemlően választ adni, még akkor is, ha a könyv megszületése lehet, hogy nem a legszerencsésebb módja volt a felvetéseinek a közlésére?

Vajon lesz még idő, amikor megtudhatom, hogy mikre adakozhatok és lesz újra inspirációm arra, hogy adjak is? Merre tart a hajó? Vannak e jogos, méltányolható indokok erre a nagy kormánylapát fordulatra? Matrózok, gépkezelők, tesók! Gondoljátok át, amiket írok és okítsatok, szóljatok, ne hallgassatok! Kapitány, nem kellene levonni néhány konzekvenciát és vállalni a felelősséget, mielőtt a fregatt teljesen zátonyra téved?

Írta: Bakonyvári Szabolcs,   2016.08.20. Budapest
bakonyvari.sz@gmail.com